A második módszer fehérebb, mint az egyszerű.
Átlátszó tejpalackot, fonalszálat, régi öreg kölni, gyufát és hideg vizet vettünk. A palack megfelelő helyén sűrűen tekercseltem a fonalot, rengeteg kölni és gyújtogatással megnedvesítettem. A palackot a talajjal párhuzamosan a tengely körül forgatva, várt egy ideig, és fröcskölte a vizet a lángra. A palack egyenletesen felrobban, és erõfeszítés nélkül mégis csodálatos átlátszó poharat kaptunk, amely ugyanakkor kézzel készített váza volt. Egy idő után sokféle gyertyatartó jelent meg a házunkban, egy pohár ceruzához és természetesen: kézzel készített váza!
